A bolygó neve: Edvin Marton

A hegedű leigázása Komlón, a KASZT-on is sikerült Edvin Martonnak. A muzsikáját szeretők ízelőt kaptak az ő zenei bolygójának világából. Ebben jól megfér a romantika, érzelem, szerelem, szenvedély, líra, dráma és a rockzene falakat dönteni képes energiája.

A fesztivál első napjának nagy koncertjén nem annyian nézték Edvin Martont, mint a 2006-os torinói téli olimpia zárásának gáláján – amikor Jevgenyij Pljuscsenko korcsolyázót kísérte, s azt 300 millió ember követhette nyomon – de a művész így is nagyon jól érezte magát a csapatával Komlón. ahol a létszám korlátozásokra vonatkozó előírások szigorú betartása mellett koncertezhetett szabadtéren. Emlékezetes, látványos fellépéssel lepte meg a közönséget. Nagy sikert aratott.

A képzett hegedűművész gyakorlatilag tizennégy éve robbant be a sportvilágon keresztül a crossover stílusával együtt a szórakoztató iparba, a könnyűzenébe. Érdekesség, hogy találkozásuk után a kiváló orosz korcsolyázó még 40 aranyérmet nyert Edvin Marton zenéjére komponált kűrökkel különböző versenyeken.

Azóta a népszerű hegedűművész nagy utat járt be. Részese volt az 53. Eurovíziós Dalfesztivál győztesének, az orosz Gyima Bilan Believe Me című dalának. Nyert Emmy-díjat, MTV Europe Award elismerést, arany, platinalemezek követik az útját. Végigturnézta a világot, több mint ezer koncertet adott, s közben olyan előadókkal lépett már színpadra, mint Gloria Gaynor, Seal, Zucchero, vagy a Supertramp. Így el lehet mondani, az idei KASZT-on egy világsztár lépett színpadra.

S, hogy milyen a “hegedű hercegének” a zenei világa? Klasszikus, ám modern, magyar, de mégis nemzetközi és határtalan. Egyedi, globális, személyes, ugyanakkor közösségi élményt nyújtó. Hordozza az érzelmeket, s meghagyja mindenkiben a szabad zenei utazás élményét, lehetőségét. Nem köt béklyóba, inkább nyitottá tesz.

A képzeletbeli zenei bolygóján jól megfér egymás mellett az igényes rockzene, a filmzene, a nagy klasszikus művek és a saját szerzemények vegyítése. Ő így utazik a saját világában. Eggyé válik hangszerével, a lelkét akarja kötni ahhoz, s ha szükséges, virtuozitásával uralja a hegedűt, úgy, hogy közben mindig tiszteli.

Edvin Marton nem tett mást, mint eddigi pályafutása során mindig. Az érzelmek hídjaként zenéjével mutatott egy irányt Komlón távoli világok felé. Profin, játékosan, energikusan, ahogy ezt a műfaj, stílus és a show megkívánja. A shownak és varázslatnak pedig folytatódni kell.

V.R.