A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér. A versek a lélek vallomásai.
Egy leütött hang, megpendített húr, idő a muzsikában, a hely szellemében, színészi belső hang, jelenlét, eszköztár, karizma, mindez megfejthetetlenül alakítható, megragadható. Továbbvihető a hallgatóság által. Így valóban együtt ülhettünk a világfa ágán a KASZT-on egy remek off-programon.
Komlóra visszatért egy olyan misszió, amely az országban egyedülálló kezdeményezésként jött létre egy esztendővel ezelőtt. Együtt ülünk a világfa ágán címmel verses, zenés kulturális műsort vittek hátrányos helyzetű gyerekeknek, nehéz sorsú cigány fiataloknak a Soproni Petőfi Színház művészei szerte az országba és a Vajdaságba az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázati lehetőségének köszönhetően 2020 januárjában és februárban. Ötezeregyszáz kilométeres turnéjuk Sopronból indult és ott volt a végállomás. Közben Győr, Zalaegerszeg, Csorna, Felsődobsza, Mónosbél, Miskolc, Budapest, Jászberény, Szolnok, Kalocsa, Kecskemét, Nagybajom, Kaposvár, Szeged, Komló, Pécs, Mohács állomáshelyeken jártak. A Vajdaságból pedig Kishegyes és Csóka szerepelt a programban. Most nagy örömmel folytatják útjukat. Visszatértek Komlóra, a fesztivál miatt.
A színészek József Attila verseit és írásait, illetve a cigány folklórt, népi gyűjtésekből fennmaradt irodalmi kincseket tolmácsolták a fiatal közönségnek. A központi zenei blokkban Kónyai Flórián hegedűművész és Varga Gábor zongoraművész, jazz-zenész, pedig a sokrétegű és stílusú improvizációt, a jazzt, a népzenét, a világzenét, a roma muzsikát, a dallamok színes, sokfajta hangulati ágát mutatták be. Felvillantották a jazz, a népzene, és a különböző stílusokra jellemző dallamvilágokat. Rögtönöztek műfaji határok nélkül. Igazi zenei kaleidoszkópként ismerhették meg a fiatalok a muzsika mindenkire ható erejét, energiáit, lélekre ható hullámait és az így létrejövő atmoszférát. A Gyermekké tettél, a Kertész leszek, A számokról című költemények – kiegészülve a cigány folklórhoz tartozó népmesékkel – szintén megtalálták az utat a közönséghez.
Fotó: Péter Szabó Zoltán
Lélekhangokon túl, amikor tényleg együtt ülhettünk a világfa ágán. Komlói gyökereket eresztve, a szó és és dallam varázsában. Az egész így vált eggyé. KASZT-üzenetté.
(V.R.)