Ha betiltják az írást, a betű megjelenik az égen csillagként, a lélek pedig szívekbe mártja a szót, a gondolatot. Ha nem tanítják a históriákat, az elhallgatott irodalom visszavág az időben, mert neki hatalma van erre a kiválasztottak által. A KASZT közönsége várakozáson felüli nyitottsággal és nagy tapssal jutalmazta a fesztivál első rendhagyó off-programját, amikor Hamvas Béla, Márai Sándor, Herczeg Ferenc, Fekete István, Sinka István, Szabó Dezső, Wass Albert, Utassy József sorai töltötték meg a majd négy évszázados Színház-és Hangversenytermet.
Különleges pódiumestet láthattak az érdeklődők a fesztiválon csütörtökön este. A Silentio transeo – A XX. század elhallgatott irodalma című produkció Molnár Anikó és Papp Attila soproni színművészek előadásában olyan magyar írók, költők műveit idézték meg, akiket az elmúlt évszázadban hosszabb-rövidebb ideig hallgatásra, csendre, betiltásra ítéltek. A történelmi villámutazás és az összeállítás segítségével a mély, megalkuvás nélküli gondolatok, a szabadságukhoz, magyarságukhoz, hazájukhoz, gyökereikhez, elveikhez ragaszkodó szerzők elhallgatott írásai mellett az irodalmi humor világába is bepillantást nyerhetnek a nézők.
Molnár Anikó és Papp Attila nagy gonddal bántak a rájuk bízott szövegekkel, gondolatokkal. Eszköztelenül, belső sorsútként mondták a verseket, prózákat. Hol lángoló tűzként, majd hűsítő vízként, sodrásban és csendességben, szenvedéllyel, hittel, erős tartással Napirányba fordulva, gyökerekbe kapaszkodva. Letisztult üzenetekként, megpecsételt találkozásként lelki dagasztóba került minden színpadi pillanat, minden kimondott szó, s átszűrve a fényen vihette tovább a néző a hallgatásra ítélt szerzők szívekbe vésett időtálló szavait. Az irodalom visszavágott a történelemnek, a letűnt hatalomnak, az időnek. Írói stílusművészekkel, irodalmi gurukkal, pásztormesék nagy alakjaival, hegyeknek ismerőivel. Tükörszemmel elhallgathatatlanul.
(V.R)
Bánffy György nyomában
Az összeállítás és az est Pataki András rendező vezetésével azért született meg, mert ezeket a szerzőket egy adott korszakban a hatalom jó ideig betiltotta, hallgatásra ítélte. Már tanítják őket, de még mindig keveset tudunk az irodalmi munkásságukról, sorsukról, jelentőségükről, értékeikről, műveikről. Most pedig ezek által lehet hozzájuk közel kerülni, beszélni róluk, az időben értékelni munkásságukat, gondolataikat. Örül annak, hogy két olyan színművész vállalta az írások tolmácsolását, akik találkozhattak, együtt dolgozhattak Bánffy Györggyel. A Kossuth-díjas legenda önálló műsorával elsők között hívta fel a figyelmet a nemzeti irodalom fontosságára, olyan elfeledett szerzőkre, akik képviselik azt.
Írók, sztorik, sorsok – Letölthető műsorfüzet
Az előadás olvasmányos, díszes műsorfüzete a szerzők kevésbé ismert sorsáról, sok érdekességet, történetet tartalmazva itt található.Ebből kiderül az, melyik írónkat jelölték kétszer is irodalmi Nobel-díjra, úgy, hogy Puccini és Anatole France is rajongói közé tartozott. Ki volt az a szigorú tanár, aki, ha diákjai nem tudták házi feladatot, akkor a temető melletti háza ablaka előtt pontban éjfélkor kérdezte ki a leckét. Ér-e a Petőfi-kötet egy bárányt? Még többet is, egy egész életet. Mindemellett a múlt homályából előbukkant, melyik legendás írónk mondta a tanárának: “Fognak maguk még rólam tanítani a magyar irodalomban!” Annyit tévedett csak, hogy az egész világirodalom jegyzi őt.
https://www.soproniszinhaz.hu/cache/silentio-transeo_of_k.pdf
