– A Szkéné hídépítő színház és szolgálat volt – mondta Regős János, a legendás hazai teátrum egykori vezetője, akinek életének fontos szakaszát megidéző kiállítás nyílt Komlón a József Attila Könyvtár és Muzeális Gyűjteményben. A tárlat a KASZT idején és következő héten még látható.
A 31 év a Szkéné Színházban elnevezésű kiállítás keretében újságcikkeket, műsorfüzeteket, plakátokat, fotókat, színlapokat láthat a közönség.
Regős János neve 1979-től 2010-ig forrt össze vezetőként a Szkéné Színházzal. Egy olyan nagy játszóhely volt ez, amely egyszerre adott otthont a kőszínházi kísérleti előadásoknak, a stúdiószínházi daraboknak és az amatőr vagy függetlennek hívott mozgalom produkcióinak.
Ez volt a felújítás után az 1970-es években az első olyan színháznak használt modern épület, amelyet színpad nélküli teremként tartottak számon, így számtalan lehetőséget hordozott magában a játékterek kialakításánál.
A Műegyetem Irodalmi Színpadának megalakulása után – amely Keleti István nevéhez fűződik- 1968-tól már a Szkéné Együttesnek nevezett csoport használta a helyet, majd 1975-ben a Regős Pál vezette BME Pantomim Mozgásszínház otthona volt. Az ő fia Regős János, aki színészként, rendezőként, íróként, vezetőként nyitott nem csak a színházi mozgalom többszínűségének a megmutatása felé, hanem pártolta a társművészetek befogadását is. Így lépett fel ezen a játszóhelyenrendszeresen Cseh Tamás, Hobo, a Muzsikás együttes, Sándor György is.
Olyan ma már ismert művészek, színházi alkotók neve kötődött a Szkénéhez, mint Pintér Béla, Fehér Anna, Szolnoki Tibor, Scherer Péter, Rubold Ödön.
Steinerbrunner Győzőné a komlói József Attila Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény igazgatója örömét fejezte ki, hogy a KASZT egyik zsűritagja segítségével bemutathatnak a hazai színháztörténetből egy izgalmas és fontos szeletet.
Regős János rendező, aki jelenleg a Magya Szín-Játékos Szövetség elnöke a kiállításmegnyitón mesélt röviden a színház történetéről, fontos időszakairól, fesztiválsikereikről. Például arról, hogy amikor elkészült Piroska, az Utolsó Vonal hisztériája című darabja, az olyan sikert érhetett meg, hogy tíz évig műsoron volt.
A Szkéné Színház történetét bemutató eredeti anyagokat a Budapesti Műszaki Egyetem archívuma őrzi és már digitalizálják, mentik azt a 280 színházi felvételt is, amely megmaradt a régi időkből.
Egy olyan korszakból, amikor nem csak Budapesten, hanem Kaposvárott, Pécsett, Miskolcon és Szolnokon is sorban alakultak különböző színházi alkotócsoportok, alternatív társulatok.
A Szkéné pedig ebben az időszakban lehetett egy integráló, példamutató erő a magyar kulturális életben. Valódi hídépítő színházként.