A Baltazár titok nyomában – Kováts Kriszta és Müller Péter Sziámi egy színpadon a KASZT-on

A jelenlét ereje

– Időt, türelmet igényelt az együttes munka és remélem, hogy az hihetetlen jelenlét erő és szeretetcsomag, amelyet ezek a színészek birtokolnak hat majd a nézőkre is – mondta Kováts Kriszta színművész, aki először rendezett a Baltazár Színházban. A csapat most Örkény István  műveiből összeállított darabot, a Nézzünk bizakodva a jövőbe! címűt hozta a KASZT-ra.

A Jászai-díjas Kováts Kriszta a főiskola elvégzése után színpadra lépett Pécsett, Győrben, alapító tagja volt a legendás Rock Színháznak, játszott Debrecenben, Veszprémben, a Madách Színházban.

Nyolc éve tanítja a Baltazár Színház színészeit és tavaly bevitt az egyik órára pár Örkény egypercest. A társulat vezetője, Elek Dóra látta ezt a foglalkozást és ezután felkérte, hogy rendezzen az író műveiből a csapatnak egy előadást. Így született meg az Örkény házaspár közötti levelezésre épülő produkció. Egyenrangúan osztotta ki a szerepeket és olyanoknak is adott szöveget, akik korábban kevésbé voltak így előtérben. 

– Ezeknek a sérült embereknek a szájából még abszurdabb az egész örkényi világlátás. Sőt, a groteszk, az abszurd az ő személyiségük miatt csavartabban hat. Remélem, hogy a közönség nevet majd, elfelejti előadás közben, hogy milyen hátterű színészek lépnek színpadra és látnak egy jó előadást – mondta Kováts Kriszta, aki már tervezi, hogy a jövőben ismét együtt dolgozik majd a társulattal.


 „Ártatlan és ravasz legyen a színész”


– A másság, mással való összehasonlítás nem jelenti csak a mínuszt. Bizonyos szempontból és dimenzióban komoly pluszokat hordoznak magukban a  Baltazár Színház tagja, mint az akadémián végzettek. Olyan a jelenlétük, kisugárzásuk a színpadon, amit profiktól is ritkán látni. Ártatlan és ravasz legyen egy színész és ők ezt birtokolják – mondta Müller Péter Sziámi, aki tíz éve vesz részt a társulat munkájában.

Müller Péter Sziámi az 1980-as évek óta a magyar underground kultikus személyisége, az URH, a Kontroll Csoport és a Sziámi zenekarok alapítója, költő, író, előadó, filmrendező, díjnyertes slammer (a Slam Poetry, a szabad verseléses versenyek résztvevője  a szerző). Az elmúlt tíz évben egy táncelőadás kivételével az össze baltazáras produkcióban részt vett. A társulat értelmi sérült, down szindrómás színészekből áll.

Ahogy megfogalmazta, Örkény István írásai olyan jó választásnak bizonyultak, mintha a társulatra írták volna azokat. Kováts Kriszta pedig remekül megtalálta azt a színházi nyelvet, amelyet alkalmazva létrejöhetett egy olyan előadás, amelyet mindannyian szeretnek.

– Azt vettem észre, hogy megizzadtak a próbákon, de közben nagyon élvezték a közös munkát, a társasjátékot, mert érezték mennyire nekik való az örkényi látásmód, amely igazán magas irodalom. Hordozza magában Kaffka és Karinthy hagyományát. Huzatja, súlya van ezeknek az írásoknak, egyperceseknek, novelláknak. Élvezetesek, gondolatébresztőek  dupla fenekűek, működnek a mélyben és a felszínen is. Remek zenészek vesznek részt az  előadásban, szóval egy jól eltalált dolognak tartom – hangsúlyozta az előadó, aki hozzátette: már nem hívják őket alternatívnak, de ő nem tartja amatőrnek sem Baltazár Színházat, bár ez az elnevezés szerinte szerencsésebb és nem kényszeríti őket merev keretek közé. Bizonyos szempontból azonban professzionálisak. A színészek fizetésért dolgoznak, egész napos továbbképzésen, próbafolyamatokon vesznek részt és bátran vállalják magukat, a megmérettetéseket. Volt már ő olyan fesztiválon, ahol negyven perces vastapsot kaptak egy előadásért.

Szerinte elfogultság nélkül meg kellene egyszer nézni mennyire ejti zavarba a nézőket és a zsűrit, ha az általuk hordozott pluszokat és mínuszokat a KASZT után mondjuk a POSZT-on láthatnák az emberek.